MEDDIG LESZ SZÜKSÉG PSZICHOLÓGIÁRA?!
Részlet Dr. Pléh Csaba -  a Magyar Pszichológiai Társaság swzervezésében tartott -előadásából

A pszichológia a huszadik század egyik diadalmas tudománya és hivatása. Mégis, a kezdetetektől visszatérő hullámokban kételyek kísérik létezését. A mai kor szellemi térképén két irányból kérdőjeleződik meg a pszichológia. A tudományban az új interdiszciplináris területek tűnnek úgy, mint amelyek felfalják a pszichológiát. A kognitív tudomány, a neurofilozófia és az idegtudományok képviselői megkérdőjelezik a pszichológia jövőjét. Ebben a megközelítésben az emberi lélek nem más csak neurális izgalmi mintázat. Az ember neurális értelmezése valóban oksági modellt ad a viselkedésre, azt azonban, hogy minek az oksági magyarázatát látjuk például a mágnesben, azt, hogy a személy éppen olvas, flörtöl, vagy veszekszik még az adott kísérletben is a viselkedés pszichológiai értelmezése adja meg.

„A mai kor másik fenyegetése a félig felkészült s félig emésztett mantrákat csócsáló más foglalkozásúaktól, a trénerektől, kócsoktól, guruktól érkezik. A mai pszichológia azt kell jól lássa, hogy ma már nem szabadságharcot folytat, hanem egy világos hivatást véd. Azt védi, hogy identitásában a tudomány mögött egy hivatás is áll. A félkész gyakorló riválisok versenyével szemben azt kell védje, hogy a pszichológus hivatásban az elméleti megalapozottságnak is megvan a helye. A pszichológus nem technikusa vagy felcsere, hanem mérnöke és orvosa a viselkedésnek. „